Reményik Sándor versével hívom emlékezni azokat az olvasókat, akik a mostoha időjárás miatt nem vesznek részt
külső téri megemlékezésen. A vers - persze mindannyiunknak szól. csuszem
Reményik Sándor: Gyűrűt készíttetek...
Egy gyűrűt készíttetek, feketét, Acélból, - dísztelent, keményet, És a dátumot belevésetem, Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget, S jusson eszembe, hogy az életem Egy kockára tettem föl mindenestől!
Június 4. 1920.:
Én megállok e sírkő-dátumon. Én nem megyek egy lépést se tovább. Eszembe jutnak Nyugat népei, A gőg, a hitszegés, a csalfaság! A társtalanság komor bélyege A megalázott, széttépett hazán, Mohács, Majtény és Világos után: Neuilly és Versailles és a Trianon! Párist, e hitvány, dölyfös ember-bábelt Csak gyűlölni és megvetni tudom. A dalai, a csipkés-finomak,
Mikért egy költőnk vágyva könnyet ontott: Nekem: káromló, rút rikácsolás, S én visszavetem néki, mint a rongyot! Remete-nemzet lesz a magyar nép, Mintha magányos szirten állana, Vezeklő-oszlop tornyos tetején; S csak Istene lesz véle, s bánata. Eszembe jut a kettétörött kard, És lobogóink tépett erdeje, És néma, fagyott öblű kürtjeink, - A némaságuk mintha zengene! Eszembe jutnak elnyomóink itt: És árva testvéreink odakint; Június 4. 1920: E dátum lázít, fenyeget és int. Egy gyűrűt készíttetek, feketét, Acélból, - dísztelent, keményet, És a dátumot belevésetem, Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget S jusson eszembe, hogy az életem Egy kockára tettem föl mindenestől! 1920 június 8
Tisztelt Cserép János Úr, tisztelt Fórumozók, tisztelt Holdfény!
Azért ide írok, mert ebbe a szövegkörnyezetbe illik a mondandóm, amit iparkodok rövidre fogni. Egyikőjük megjegyezte, hogy régen írtam a szeretgom portálra. Itt kell keresni a baj gyökerét, azt,
hogy nem oda küldtem magánban, ahova céloztam. Ezért lett belőle kisgömböc. Elnézést kérek a tisztelt Fórumozóktól, hogy ekkora megbotránkozást okoztam. Igyekszem elkerülni az ilyen, hasonló esetet. Holdfénytől itt a nyilvánosság előtt bocsánatot kérek, de ennek részleteit (amik nem publikusak) már magánban juttatom
el hozzá, azzal a tiszteletteljes kéréssel, hogy fogadjon el ismerősnek.
Nagyszerű kezdeményezés!
Javaslom még:
Pészah, széder, hannuka, ramadán, Buddha megvilágosodása, Siva megjelenési napja,
Makara sankranti… stb. alkalmakra is véradást szervezni.
Csuszem
Péter Balázsnak marad ideje a helyesírását javítani, mert amit leírt. azért ötödikben buktatnak.
Reményik Sándor versével hívom emlékezni azokat az olvasókat, akik a mostoha időjárás miatt nem vesznek részt
külső téri megemlékezésen. A vers - persze mindannyiunknak szól. csuszem
Reményik Sándor: Gyűrűt készíttetek...
Egy gyűrűt készíttetek, feketét,
Acélból, - dísztelent, keményet,
És a dátumot belevésetem,
Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget,
S jusson eszembe, hogy az életem
Egy kockára tettem föl mindenestől!
Június 4. 1920.:
Én megállok e sírkő-dátumon.
Én nem megyek egy lépést se tovább.
Eszembe jutnak Nyugat népei,
A gőg, a hitszegés, a csalfaság!
A társtalanság komor bélyege
A megalázott, széttépett hazán,
Mohács, Majtény és Világos után:
Neuilly és Versailles és a Trianon!
Párist, e hitvány, dölyfös ember-bábelt
Csak gyűlölni és megvetni tudom.
A dalai, a csipkés-finomak,
Nekem: káromló, rút rikácsolás,
S én visszavetem néki, mint a rongyot!
Remete-nemzet lesz a magyar nép,
Mintha magányos szirten állana,
Vezeklő-oszlop tornyos tetején;
S csak Istene lesz véle, s bánata.
Eszembe jut a kettétörött kard,
És lobogóink tépett erdeje,
És néma, fagyott öblű kürtjeink, -
A némaságuk mintha zengene!
Eszembe jutnak elnyomóink itt:
És árva testvéreink odakint;
Június 4. 1920:
E dátum lázít, fenyeget és int.
Egy gyűrűt készíttetek, feketét,
Acélból, - dísztelent, keményet,
És a dátumot belevésetem,
Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget
S jusson eszembe, hogy az életem
Egy kockára tettem föl mindenestől!
1920 június 8
http://osbutasagok.nolblog.hu/archives/2009/11/20/Az_ikes_ragozas_es_a_sznob/Az ikes ragozás és a sznob
A sznobra leginkább az jellemző, hogy valamit tud, de csak félig és szinte mindig rosszul. A másik jellemzője, hogy lenéz mindenkit,
aki nem úgy tesz, ahogy ő azt helyesnek gondolja.
A sznob egyik kedvenc vesszőparipája az ikes ragozást szerinte helytelenül használók lenézése.
A sznob eldöntötte, hogy minden ikes igét alanyi ragozásban kijelentő mód egyes szám első személyben -m végződéssel
KÖTELEZŐ ellátni, s aki ezt nem teszi, az műveletlen bunkó. stb.
tisztelettel - csuszem
Tisztelt Cserép János Úr, tisztelt Fórumozók, tisztelt Holdfény!
Azért ide írok, mert ebbe a szövegkörnyezetbe illik a mondandóm, amit iparkodok rövidre fogni.
Egyikőjük megjegyezte, hogy régen írtam a szeretgom portálra. Itt kell keresni a baj gyökerét, azt,
hogy nem oda küldtem magánban, ahova céloztam. Ezért lett belőle kisgömböc.
Elnézést kérek a tisztelt Fórumozóktól, hogy ekkora megbotránkozást okoztam. Igyekszem elkerülni az ilyen, hasonló esetet.
Holdfénytől itt a nyilvánosság előtt bocsánatot kérek, de ennek részleteit (amik nem publikusak) már magánban juttatom
el hozzá, azzal a tiszteletteljes kéréssel, hogy fogadjon el ismerősnek.
E. 2010. május 3. csuszem