A Google nemrég indított szolgáltatását próbáltuk ki, melynek segítségével megtekinthetjük a NASA Landsat műholdjainak a képeit 1984-től napjainkig. Minket természetesen Esztergom érdekelt a legjobban.

Az ember jártában-keltében rengeteg épülettel találkozik, ami ismerősnek tűnhet itthonról. Némelyikről nem titok, hogy az építész egy meglévő épület előtt akart tisztelegni, de vannak meglepő egybeesések is.

Érdekes írásra bukkantunk egy Ipoly-hidakról szóló füzetben, ami futólag megemlít, hogy már 1884-ben, azaz az almásfüzitői és az óbudai vasútvonalak átadása előtt tervezték a vasúti összeköttetést a Duna két partja között.

A KSH holnapra ígérte a 2011-es népszámlálás feldolgozott adatainak közzétételét. Ennek kapcsán megpróbáltuk összeszedni, hogy mikor mennyien mondhatták magunkat esztergominak az elmúlt évszázadokban. Kis történelmi demográfia következik.

1944-ben rendeletben utasították Etter Jenő polgármestert, hogy a zsidókat meghatározott városrészekben, utcákban helyezze el. A gettósítást a polgármester úgy kerülte meg, hogy mindenkinek a saját házát jelölte ki elkülönítésre.

Az 1945. március 20/21-én, az Esztergom-Szamár-hegyi harcokban elesett magyar honvédek emlékkeresztjénél március 23-án (szombaton) 10:00 órakor kegyeleti megemlékezést szervez az Esztergom Barátainak Egyesülete.

Az utolsó fa kidöntése, a Bottyán János szobrának elszállítása a Széchenyi tér 2006-os felújításakor. Pár igazi nosztalgiázós kép az esztergomkepek.hu jóvoltából.

A bazilika alapkövét 1822. április 23-án tette le Rudnay Sándor. Az ünnepség során beszédet tartott Kopácsy József székesfehérvári püspök, aki később esztergomi érsekként folytatta a hatalmas építkezést. A püspök beszéde megjelent Beimel József prímási könyvnyomtatónál.

Esztergomban tervekből sosem volt hiány. Az itt összegyűjtött épületek látványtervei részben közismertek a városi sajtóból, egy másik részük azonban csak diplomadolgozatként született, megvalósításukra nem is volt esély, akarat. A galériába bekerültek olyan elképzelések, amik nem nyertek a kiírt tervpályázatokon, ezért az épületek más tervek alapján készültek el.

Napra pontosan ma 120 éves az Olvasókör. Bélay Iván helytörténeti gyűjtései és a korabeli sajtó alapján készült helytörténeti sorozatunk befejező része.

Vagyunk egy páran, akik rendszeresen böngésszük a különböző aukciós oldalakat, hátha találunk egy olyan képeslapot Esztergomról, amit még eddig nem ismertünk. Akik megelégszenek a digitális változattal, azok megússzák egy kép lementésével, némi utómunkával. Nekik tudom ajánlani a Magyar Múzeumi Képeslap Katalógust, ami közel 1300 képet tárol városunkról.

Az Esztergomi Sakk Club Szentgyörgymezőn a Klapka téren, Szobi Tibor sakkozónak márványemléktáblát állít.

A levéltárak folyamatos digitalizáló munkájának köszönhetően egyre több történelmi és helytörténeti dokumentummal ismerkedhet meg a közönség. A Magyar Országos (vagyis amint a múltkor is írtuk, immár Nemzeti) Levéltár honlapján esztergomi vonatkozású térképek is akadnak bőséggel. Kedvcsinálónak bemutatunk pár érdekesebb darabot, és megismerkedhetünk egy 18. századi telepes falu tervével, ami ha elkészül, egész máshogy fest a mai Esztergom-Kertváros.

Az immár 84 éves múltra visszatekintő Esztergomi Zeneiskola az idei tanévben ünnepli állami keretek között lévő fennállásának 50. jubileumi évfordulóját. A jubileumi tanév számos programja mellett a Zeneiskola egy reprezentatív tablókiállítás megrendezésével kívánja leróni tiszteletét a nagy elődök előtt, akik hozzájárultak az esztergomi zeneoktatáshoz.