Forrás: Mnolf/Wikipedia

A dryvit szigetelés alá szorult feltehetően több ezer korai rőtdenevér a József Attila Általános Iskolában. Még augusztusban írtunk arról, hogy pályázat keretében újulhat meg az intézmény, az utóbbi hónapokban pedig sor került a nyílászárók cseréjére, illetve az iskola hőszigetelését is modernizálták. Apró bökkenő, hogy a falak közti résekbe és mélyedésekbe denevérek fészkelték be magukat a rekonstrukció előtt, akik most a meleg hatására folyamatosan ébrednek fel a téli hibernáltságból.

Denevér befogása (Forrás: Márton András)

A felújítás során viszont nem vették figyelembe az állatok nyugalmát, akiket így a szigetelés mögé szorítottak, a külvilág felé nem tudnak szabadulni, befelé viszont néhányan utat találnak maguknak. A legfrissebb információink szerint ezidáig hetven darab denevért sikerült élve kimenteni, rossz hír viszont, hogy tizennyolc áldozatot is követelt az épület hőszigetelése, továbbá naponta újabb és újabb denevérek röppennek fel az iskola folyosóin.

Félő, hogy az ügy szakszerűtlen kezelése következtében a nyár első napsugarainak megjelenése és az állatok ébredése után akár 2-3 mázsa denevértetem ragad majd bent a falak közti résekben. Közeleg majd a fertőzésveszély, és ha elmaradnak a megfelelő intézkedések, lehet, hogy az iskola akár hosszabb időre a kapuit is kénytelen lesz becsukni.

Korai rőtdenevér

Hazánk leggyakoribb denevérfaja, robosztus alkatú, védett állat. A nagyvárosokban, kis településeken és erdős területeken mindenütt megtalálható. A legjobban urbanizálódott, leginkább alkalmazkodóképes denevérfaj. Testhossza 6,9-8,2 centiméter, magassága 4,5-5,5 centiméter, testtömege pedig 15-40 gramm. A búvóhelye nyári időszakban fák odvaiban, kéregrepedések alatt van, illetve tömegesen fordulnak elő panel technológiával épített lakótelepeken is, ahol a hidegebb időszakban akár át is telelhetnek. A denevérek kulcsfontosságú szerepet játszanak az ökológiai táplálékláncban a rovarok fogyasztásával. Akár egyetlen állat több ezer szúnyogot fogyaszt el egy éjszaka leforgása alatt.

Márton Andrástól, a dömösi madármentőtől azt is megtudtuk, hogy az iskolában rekedt populáció nagyobb hányada felnőtt nőstény, ráadásul ezek mindegyike várandós, mivel a denevéreknél a párzási időszak a tél kezdete előtt zajlik, viszont a megtermékenyített pete pár osztódás után megáll, a magzat fejlődése csak a tavaszi ébredés után indul be, amikor a táplálékbőség lehetővé teszi az embrió megfelelő fejlődését.

A kiszabadult állatok táplálék hiányában folyamatosan a télre felhalmozott zsírtartalékukat élik fel, ezért naponta szállítják el a befogott egyedeket, majd kézzel etetik őket, hogy kondíciójukat javítsák.

Időközben elkezdődött az iskolában az állatokkal kapcsolatos felvilágosítás, a szakember a gyerekeknek és a pedagóguskarnak is beszélt a denevérekről,  illetve itatókat is kihelyeztek, hogy életben tartsák az intézményben rekedt állatokat.

Az egyik denevér etetése (Forrás: Márton András)

Mi lehet a megoldás?

Szóba jöhet a falakban telelő denevérállomány endoszkópkamerás monitorozása, regisztrálása, illetve az eredmények alapján a megfelelő helyekre pillangószelepek applikálása a szigetelésbe, amelyek kijáróként funkcionálhatnának a szorult helyzetben, így a denevérek szabadon távozhatnának, viszont vissza már nem tudnának menni; továbbállnának, hogy új lakóhelyet nézzenek maguknak.

Márton András elmondta, hogy könnyen megelőzhették volna a felfordulást, ha a felújítás előtt értesítették volna az illetékes hatóságokat, akik felmérték volna az állományt, és vagy biztonságos helyre szállították volna a denevéreket, avagy intézkedhettek volna az előbb említett módon is, hogy a nevezett „pillangószelepek” eleve beépítésre kerüljenek a megfelelő helyekre.

Az ügy végül lakossági bejelentés nyomán pattant ki, bár információink szerint már a rekonstrukció kezdetén is tudtak az állatok létezéséről. Természetkárosítás miatt pedig már a büntetőfeljelentés is folyamatban van.

Márton András kéri, hogy amennyiben képeik, esetleg videós anyaguk van az iskolában rekedt denevérekről, azt juttassák el a Szeretgom szerkesztőségéhez (info@szeretgom.hu), vagy kommentben tegyék közzé oldalunkon.