<p style="text-align: justify;">A barokk főszékesegyház felújítása során végzett régészeti feltárások kutatási eredményei lehetőséget adnak arra, hogy pontos ismeretekhez jussunk a korabeli székesegyházak, a Szent István kori és a kora gótikus második székesegyház körülményeiről – közölte Vörös Márta főépítész.</p>
A munkálatokat vezető építész kiemelte a kalocsai érsekség első érseke, Asztrik csontmaradványainak és az érseki relikviáknak az azonosítását.
A márványkoporsót a 1910 körül végzett ásatások alkalmával találták meg és hibásan egy 12. század végén, valamint a 13. század elején élt érsek csontmaradványaival azonosították.
A főépítész elmondta: a radiokarbon kormeghatározás, a márványkoporsó eredeti elhelyezkedése, az érseki relikviák vizsgálata egyértelműen bebizonyították, hogy Asztrik érsek maradványait tartalmazza a márványkoporsó.
A főépítész hangsúlyozta: a felfedezés jogfolytonosságot igazol a kalocsai érsekség több mint ezer éves fennállásának, 1000 körüli alapításának idejétől napjainkig.
Asztrik érsek a magyar egyház létrejöttének meghatározó alakja, akinek történelmi érdeme is felbecsülhetetlen, mert az államalapításban is meghatározó szerepe volt, hiszen Szent István számára ő hozta el II. Szilveszter pápától a koronát - mondta a főépítész.
Molnár Mihály, az MTA Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriumának a kutatója elmondta, hogy radiokarbon kormeghatározási módszerrel mérték meg a kalocsai érsekségtől kapott csontokat.
A kormeghatározás azon alapszik, hogy a kozmikus sugárzás hatására radiokarbon képződik az élő szervezetben. Az anyag 50-60 ezer év alatt bomlik el, azután már nem alkalmas kormérésre. A Zürichben készített radionkarbon mérő
berendezéssel 2012-ben 2573 mérést hajtottak végre, melyet világviszonylatban is kiemelkedőnek nevezett a kutató. A szakember hangsúlyozta, hogy a mérési eredmény 1007 plusz mínusz 17 év konvencionális kort mutatott.
Asztrik érsek, a korabeli dokumentumok alapján valószínűsíthetően 1028 és 1030 között halt meg.
Buzás Gergely, a Pázmány Péter Tudományegyetem régészeti tanszékének vezetője, a kalocsai régészeti feltárások vezetője elmondta, hogy neki is az a véleménye, hogy Asztrikot rejti a sír.
Úgy fogalmazott: Asztriknak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy kalocsai főpapként koronát hozott Szent Istvánnak, 1006-1009-ig esztergomi püspökként segítette az első királyt, majd Kalocsa első érseke lett. A régész szerint egy regensburgi érsek leírásából tudjuk, hogy 1028 után még élt Asztrik érsek. Emlékeztetett arra, hogy a sírt 1910-ben találta meg Foerk Ernő az első székesegyház téglapadlója alatt.
Buzás Gergely hangsúlyozta: mind a művészeti, mind a régészeti eredmények azt bizonyították, hogy egy 11. századi csontmaradványt találtak meg.
/MTI/
/Kép: Wikipédia/