Ismét esztergomi ház lett az Év lakóháza - A felújított dzsámiban adták át a díjakat
Kultúra
2011. okt. 18.

<p>A vízivárosi dzsámiban adták át az Év Háza Komárom-Esztergom megyében-díjakat. Lakóház kategóriában 2010 után ismét Somody Zsolt egy esztergomi háza lett a nyertes.</p>

Harmadik éve adják át a megyében az Év Háza-díjakat, ám ez volt az első alkalom, hogy Esztergom adott otthont az átadónak. Az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámiban szép számmal jelentek meg a szakma képviselői és az érdeklődők. Tétényi Éva két minőségben - polgármesterként és építészként - is megjelent a rendezvényen.  Elmondta, hogy Esztergom nem csak botrányváros, rengeteg csodát is rejt magában. Kiemelte, hogy felfutóban vannak a török kapcsolataink, nemrég török delegáció is járt nálunk, akikkel együttműködve szeretnének tenni a török emlékek, kultúra és az oszmánkori Esztergom bemutatásáért.

Ezután a díjakat Bálint Imre építész adta át négy kategóriában. Műemlék kategóriában a dorogi Intézmények Háza felújításával az esztergomi Nagy Henriette lett a győztes. Az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. egykori székháza 1921-22-ben épült Fleischl Róbert tervei alapján, a 2010-es helyreállítást követően Dorog Város Polgármesteri Hivatalának egy része költözött az irodaépületbe. Középület kategóriában a tatabányai Sárberki Általános Iskola felújítása kapta az elismerést. A 70-es években épült iskola restaurálásáról 2007-ben döntött az önkormányzat. A tervezés során az elsődleges szempont a gyerek volt. Ipari épület kategóriában a díjat a Jurop Telekom Esztergom-Kertvárosban található telephelyének bővítésével Dankó Kristóf, Dorog város főépítésze érdemelte ki. A Jurop Telekom telephelye egy orosz laktanyából kialakított területen található. A cég egy zöldségtároló és egy gépjárműtároló épületéből alakította ki mai, modern megjelenésű központját. A megyei családi házak közül ismét esztergomi lett a legjobb. Somody Zsolt zsinórban másodszor nyerte el az oklevelet, idén egyik búbánatvölgyi házával. A zsűri nagyra értékelte a homogenitást és a szakmai igényességet az eredetileg egy kis présházból indult, mostanra már egy teljes uszodaszárnnyal rendelkező ház tervezésében.

Az átadó után Szekeres József, a Rosenberg Kft. igazgatója köszöntötte a vendégeket, mutatta be a díjátadó helyszínét. Elmondta, hogy bár a Rosenberg Kft. profitorientált vállalat, Karl Rosenberg urat nagyon megfogta a hely szelleme, amikor magának egy állandó szállást szeretett volna vásárolni Esztergomban. Szívügyeként tekint a Víziváros ezen részére, a dzsámira, a Malom-bástyára, az egykori prímási gépgyárra és a Veprech toronyra. Miután megtudták, hogy az épület milyen jelentős műemlék elhatározták annak felújítását. A feltárások megkezdése óta már 1500 köbméter földet mozgattak meg. A régészeti munkákat rendhagyóan a padláson kezdték, onnan próbálták megtalálni a minaret ajtaját. Ez kilenc lépcsőfok után sikerült is a régészeknek.

Ezek után Mezős Tamás építész, tervező számolt be az eddig elvégzett munkákról. Kiemelte, hogy bár a minaret a mai napig nem teljesen befejezett a Műemlékvédelmi Hivatal ellenállása miatt, az műszakilag befejezhető lenne. A helyreállított mihráb fülke Osgyáni Vilmos keze munkáját dicséri. A napokban fejeződött be a második fázis, a szomszédos bástya felújítása, és mivel Malom-bástyához malomkerék is illik, üzembe állt egy hatalmas felső hajtású kerék is a turisták örömére. Az olasz hadimérnökök által tervezett bástyában három méterrel megemelték a járószintet a Duna ártere miatt. A Bonfini és Cselebi által is említett reneszánsz vízgép helyén remélhetőleg hamarosan visszatér a 28 fokos forrásvíz.

Egy tatai építész a hely szellemének adózva jelent meg a díjátadón

A most kezdődő harmadik szakaszról elmondta, hogy többször is változtak már a tervek. A Petz-gyár azért esett áldozatul, hogy az alatta lévő 16. századi Esztergom a lehető legjobban bemutatható legyen. A Víziváros nyugati falát helyreállítják, és a Berényi Zsigmond utca fölött is átvezetik az elképzelések szerint. A falakon kívül pedig egy vendéglátóipari egység várja majd a turistákat. Mezős Tamás külön megemlékezett a most elhunyt Gerő Győzőről, aki a 60-as években először publikálta, hogy az akkori lakóház valójában egy török kori dzsámi. Az építészek az előadások után Miklós Tamás vezetésével ismerkedtek meg a vízivárosi rózsakerttel.

A rendezvényhez kapcsolódó kiállítás október 23-ig megtekinthető a dzsámiban, 24-étől pedig Dorogon az Intézmények Házában.

(forrás)