<p>Egy a Meggyes érában a legfelsőbb körökben született nagyszabású terv miatt bármikor összedőlhet a Hild József által tervezett, 1860-ban épült Takarékpénztár épülete. A terv szerint az épület pincéjében vendéglátó ipari egységet kívántak volna építeni. Építész tervező a mesepark projektből is ismert <a href="http://www.szeretgom.hu/content/64511-mesepark-300-millio-kellett-volna-csak-a-tervekre">Csikós Építész Iroda</a> volt. A tervhez meg akarták növelni a belmagasságot, ami a pince padlójának süllyesztését, egy az épület alá injektált cölöpözést, és egy új lemez alapot igényelt. Ebből csak a pince padlót alkotó talaj kitermelése valósult meg.</p>
Tudni kell, hogy egy alap teherbírását az alatta lévő talaj minősége, az alap szélesség, és az alap mellett lévő talaj takarás vastagsága adja. Jelen állapotban az alaptestek mellett meghagyott 10 - 20 cm-es tajkarással az alap teherbírása olyan mértékben csökkent, hogy az épület stabilitása nem igazolható.
Az egyik falszakasz már meg is süllyedt, a felette lévő falszakasz szerencsére átboltozódott, és így az épület nem dőlt össze. (Így dőlt ösze egyébként néhány éve az Ó utcában egy ház Budapesten.) Egy szakvélemény 2010 szeptemberi dátummal már leírja, hogy a pince feltöltését haladéktalanul vissza kell termelni. Az épület többek véleménye szerint jelenleg életveszélyes - az átjárást azonnal meg kellene tiltani a lépcsőházban. Nincs olyan statikus, aki le merné írni, hogy emberek nyugodtan lakhatnak benne. Egy újabb pince elöntésnél az alap bármikor megsüllyedhet, a falak elmozdulhatnak, és a födémek leszakadhatnak.
Végezetül egy részlet a szeptemberi szakértői jelentésből:
Az épület története
A Széchenyi tér 21. - Kossuth Lajos utca 5. (a volt Takarékpénztár épülete). A ház 1860-1862-ben épült Hild József építész tervei alapján romantikus stílusban az esztergomi Takarékpénztár számára, Prokopp János kivitelezésében. A háromszintes épületnek két homlokzata van, a főhomlokzat a Széchenyi térre néz, a másik a Kossuth Lajos utcára. A Széchenyi téri főhomlokzat 13 tengelyű, kissé előreugró középrésszel. A főbejáratot kiemeli a széles, kőrácsos erkély a kapu felett. A földszinti és első emeleti ajtó és ablaknyílások félköríves záródásúak, a második emelet ablaknyílásai szegmentívesek. Az ablakok felett két konzolon egyenes vonalú szemöldökpárkány látható romantikus díszítéssel. Az épületet arabeszk rozettákkal díszített fríz és a főpárkány ékesíti. Az attikán babér-, és tölgykoszorúval övezett országcímer látható, felette ülő nőalak szobra, amely a takarékosságot szimbolizálja. A nőalak jobbján sólyom, a szerencsekerék, és a mezőgazdaság jelképei láthatók, balját fonott méhkason nyugtatja. A Kossuth Lajos utca felőli homlokzat 11 tengelyes, rizalit és erkély nélküli. Az ajtó és ablaknyílások formája egyezik a főhomlokzaton láthatóval. A két homlokzaton lévő kapu biztosítja az átjárást a Kossuth Lajos utca és a Széchenyi tér között. Az esztergomi Takarékpénztár az országban harmadikként alakult 1844-ben, Széchenyi István Hitel című művének megjelenése után. A vállalkozás olyan sikeresen működött, hogy 1860-ban már megkezdhették az impozáns székház építését. (forrás: wikipedia)