Agitprop’08
Közélet
2008. szept. 20.

<p>Meggyes Tamás szerint nem elég hatékony a városházi kommunikáció, nem működik hatékonyan a tárgyilagos tájékoztatás, a pozitív információk megjelentetése és az őt és társait ért – szerinte igaztalan – vádak cáfolata.<br/> </p><p>Ezért szükségét érzi egy külön szervezeti egység, a Kommunikációs Iroda felállításának.</p>

Mindazon tények ellenére érzi szükségét ennek Meggyes, hogy ezen célok elérésére rendelkezésére áll egy kézi vezérléssel működő Hídlap valamint a városi televízió, ráadásképpen külön sajtófelelőst foglalkoztat a városháza.

Ezek szerint sem a Hídlap, sem az ETV, sem a sajtófelelős nem végzi megfelelően a munkáját?

Talán igaza van, de akkor keressük meg a felelősöket.

Az ETV egyik vitaműsorában emlékezetes módon Meggyes Tamás egyszer önmagával vitatkozott, mert az MSZP-t képviselő Láposi Elzát nem fogadta el vitapartnernek. Rendszeres panasz az ellenzék részéről, hogy nehéz bejutni a televízió adásába.

A Hídlapot pártállami módon cenzúrának vetette alá Meggyes, cenzort – ahogy ő nevezi: moderátort – jelölt ki, hogy már a képviselői hozzászólások is kontroll alá kerüljenek. A cél egyértelmű volt: ami kellemetlen, az ne kerülhessen be a nyomtatott sajtóba.

Véleményem szerint – az utóbbi időszakban eléggé sikerült beleásnom magam az esztergomi történésekbe – egy sajtófelelősnek el kellene tudnia látni egy harmicezres város képviseletét a média irányába. Ez csak hozzáállás és rátermettség valamint a célok egyértelmű meghatározásától függ.

Sajnos ezzel Esztergomban valóban súlyos problémák vannak. A sajtófelelős nem a valódi feladatát végzi.

A napokban tett kinyilatkozása, mely szerint „megválogathatom, kinek, mire válaszolok. Ez így van a sajtóban is, különösen így van a sajtón kívül.” teljes mértékben ellentmond a polgármester által meghatározott célokkal, amelyre hivatkozva akarja Meggyes létrehozni a Kommunikációs Irodát.

Szintén ellentmond a szükségszerűséget alátámasztó érveknek az az emlékezetes mondat, amellyel Takács István sajtófelelős elhárította Koblencz Zsuzsa, a Népszabadság újságírójának érdeklődését még Sitku Pál felmentésekor: „Az ön számára nincs mondanivalónk semmilyen témában.”

Miközben likviditási problémákra hivatkozva a közelmúltban fél milliárd forintot kellett felszabadítania az önkormányzatnak, új szervezeti egységet hozunk létre. Nem lenne egyszerűbb és olcsóbb az, ha a feladatát ellátni képtelen sajtófelelőst cserélné le a város?

Az előterjesztésből kiderül világosan a létrehozandó Kommunikációs Iroda Meggyes Tamás személyes érdekeit szolgálja. Az új „agitprop” osztály tökéletesen illeszkedik a Strategopolis tanulmányban megfogalmazottakba.
A tanulmány előrevetítette ezen szervezeti egység létrejöttét. Világosan megfogalmazták az emberi erőforrás igényt is.

MODERN PROPAGANDA

A modern értelemben vett propaganda az 1930-as években születt, megteremtője Joseph Goebbels. Goebbels célja a Harmadik Birodalomban élő „közellenség” (a zsidók) lejáratása, a tömegek fanatizálása volt. Olyannyira elkülönült ez a fajta tevékenység minden addigi kormányzati munkakörtől, hogy a Birodalom külön propagandaminisztériumot hozott létre, melynek vezetője (a propagandaminiszter) Joseph Goebbels lett. Soha azelőtt nem foglalkoztak ennyire behatóan a kommunikációval. Az általa kitalált rendszer oly tökéletesen működött és működik mind a mai napig, hogy például a sztálini majd a valamivel enyhébb szocialista propaganda, csakúgy mint az amerikai, vagy bármely más, szinte minimális változtatásokkal vette át, és alkalmazta, alkalmazza napjainkban is. Csupán a jelszavak és a képek változtak tájanként, országonként, pártonként stb.

A szocializmus idején az ifjúsági szervezetekben kötelező jelleggel volt „agitprop”, azaz agitáció és propaganda felelős, aki a szocialista eszmék terjesztésével foglalkozott.

Forrás: hu.wikipedia.org

A Strategopolis szerint szükséges 3 szenior munkatárs, róluk ezt írja: „Urbán, Takács, Gulya. Véleményvezérek, cikkek, háttérelemzések, blogbejegyzések elkészítése, szerkesztése, szervezési feladatok ellátása, kapcsolattartás az országos médiával, többi újságíró betanítása, irányítása. Egyeztetés a kommunikációról a városvezetőkkel. Fontosabb press release-ek megírása. Az online stratégia végrehajtásának szakmai igazgatása, felügyelete. „

Ezen felül 2-4 további munkatárs feladatát így fogalmazzák meg: „Részben a Hídlap szabad kapacitásainak felhasználásával, részben 2 új munkaerő felvételén keresztül. Újságcikkek, háttérelemzések, fórum és blogbejegyzések készítése, kisebb jelentőségű sajtóanyagok bekészítése, egyéb alacsonyabb prioritású szakmai, adminisztrációs és technikai feladatok ellátása, havi rendszerességű hangulati vegyértékelemzés és beszámoló elkészítése a szenior munkatársak felé.”

Mik is lennének a propagandaosztály feladatai? Az előterjesztés egyértelműen fogalmaz:

„Ezen szervezeti egység felé azt az elvárást fogalmaznánk meg, hogy naponta aktuális híreket közöljön, illetve juttasson el valamennyi információs csatornán (írott és elektronikus sajtó, internet) a háztartásokba. Az iroda feladatát képezné a Képviselő-testület és a bizottságok döntéseinek, illetve a döntéssel elérendő célok közvetítése, valamint a Hivatal közleményeinek, hirdetményeinek megjelentetése. A szervezeti egység munkatársainak további feladatát képezné, hogy az írott és elektronikus médiában megjelenő, az Önkormányzatot, a Hivatalt érintő cikkeket, dokumentumokat, közleményeket, nyilatkozatokat, szórólapokat, fotókat, televíziós és rádiós felvételeket, internetes anyagokat elemezzék, értékeljék, és szükség esetén döntsenek a szükséges intézkedésekről (válaszcikkben a lakosság tájékoztatása, képviselő-testületi döntés előkészítése, helyreigazítási kérelem, perindítás stb.).”

Ez megfelel – nevesítés nélkül – a tanulmányban vázoltaknak.

A jelenlegi helyzetet átvizsgálva megállapíthatjuk: sajtóperekben nincs hiány már ma sem. Pro és kontra indulnak helyreigazítást kérő eljárások. Mint kiderült már az E-HÍR botrány kapcsán: azok az emberek sem hiányoznak, akik az online térben megjelenő információkat szemlézik. A Civil Kurázsi című hírlevél szerzője, valamint az Esztergomi Válasz szerkesztője is megtapasztalhatta, hogy vannak akik az átlagosnál is jobban érdeklődnek a helyi civil sajtó kiadványai után.

Ezen előterjesztéssel gyakorlatilag nevet ad a város a gyermekének, törvényesíti működését az eddig is meglévő állapotnak.

Esztergomot nem a propaganda-gépezet felhizlalása és a kampánycélokat szolgáló pénzköltés, hanem a valódi tettek vinnék előre. Ebbe az irányba kellene elmozdulni a megfelelő emberek kiválasztásával.

(forrás)